Gyógypedagógiai fejlesztés

A gyógypedagógiai tevékenység során komplex módon, játékba ágyazottan – a gyermek szükségleteinek maximális figyelembe vételével – a szociális tanulást segítjük elő oly módon, hogy ezen keresztül fejlődnek a gyermekek megismerő funkciói, kommunikációs képességei, szociális érettségük és játéktevékenységük.

Célcsoport: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik az értelmi területek tekintetében eltérő fejlődést mutatnak és/vagy társuló sérüléseik, részképességeik miatt értelmi fejlesztést, megsegítést igényelnek.

 

A megismerő funkciók fejlesztése:

Ennek során célunk az információ feldolgozó rendszer fejlesztése, mely alapját képezi a megismerő funkciók működésének. E rendszer keretein belül történik a külvilág ingereinek befogadása, beillesztése a már meglévő kognitív keretek közé, illetve a rendszer esetleges átalakítása az új ingerek hatására. A folyamat része az ingerek szelektív befogadása, a beérkezett információ kódolása, rendezése, rövid, illetve hosszú idejű tárolása és szükség szerinti mozgósítása. A fejlesztés egyes szakaszai egymásra épülnek és kiegészítik egymást. Az értelmi fejlesztés jelentősége a megtapasztalásban rejlik, így a gyermek mélyen, cselekvésbe ágyazottan éli át a fogalmakat és könnyebben végez gondolkodási műveleteket.

 

Megismerő tevékenység fejlesztésének területei:

  • Érzékelés – észlelés
  • Figyelem – megfigyelőképesség
  • Emlékezet
  • Gondolkodási funkciók
  • Finommotorika

A megismerő tevékenység fejlesztésének céljai:

  • minden észlelési terület bevonásával, sok cselekvéssel szerezzen tapasztalatokat a gyermek szűkebb és tágabb környezetéről
  • kialakítani és erősíteni mindazokat a képességeket, melyek a mindennapi élet során szükségesek
  • a megszerzett tapasztalatokat tudják alkalmazni a mindennapjaikban.

 

A kommunikációs képességek fejlesztése:

 

Az értelmi fejlesztés keretein belül zajlik, kapcsolatteremtésre és fenntartásra, valamint információcserére irányul.

 

A kommunikáció fejlesztésének célja:

  • tegye képessé a gyermeket a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeni kommunikációra
  • beszédre ösztönző légkör megteremtésével a beszédkedv felkeltése, fenntartása
  • emberi és szociális kapcsolatok felvételére, kialakítására, elmélyítésére, fenntartására és bővítésére tegye képessé

A kommunikációs képességek fejlesztésének színtere a beszédfejlesztés.

 

A szociális érettség fejlesztése:

 

Fontos a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési normák, feladat és szabálytudat, együttműködési készség megalapozása. A fejlesztések során az önkiszolgálási tevékenységeknek/műveleteknek – a gyermek állapotához képest – minél magasabb szintre emelése a fő feladatunk.

 

Célja:

 

  • harmonikus és reális énkép kialakítása
  • egészséges önbizalom megalapozása
  • az akarati élet helyes irányba terelése (önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat)
  • szociális érzékenység fejlődésének segítése
  • pozitív erkölcsi tulajdonságok erősítése
  • helyes viselkedési és magatartási szokások kialakítása
  • esztétikai fogékonyság, igényesség megalapozása
  • az önkiszolgálási műveletek elsajátításának elősegítése: testápolás, étkezés, öltözködés, szobatisztaság

 

A játéktevékenység fejlesztése:

 

A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma, amely áthatja a gyermek egész napos tevékenységét. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját.

 

 

Játéktevékenység fejlesztésének célja:

  • a gyermek játékba ágyazottan tanulja meg hogyan kell a közösségben viselkedni tekintettel lenni a másikra, várni rá, ha szükséges alkalmazkodni hozzá
  • a játék folyamán egyre jobban ismerjék meg a környezetüket, a tárgyakat,jelenségeket,
  • tanulják meg a játéktárgyakat adekvát módon használni, vigyázzanak rájuk és tartsák rendben azokat- a minél bonyolultabb játéktevékenység segítse elő a gyermek mentális képességeinek és készségeinek fejlődését

A játék egyéni és csoportos tevékenység keretében, szabad és irányított formában valósul meg a gyermek szűkebb és tágabb környezetében egyaránt.

kockajatek