Iskolaérettség felmérése

Napjainkban sok szülőnél tapasztalható az a tendencia, hogy amilyen korán csak lehet iskolába adja a gyermekét. Lehet, hogy ő maga is érzi, hogy gyereke erre még nem áll készen , de sajnálja az “elveszített” évet.

minilogo

Fontos figyelembe venni, hogy a fejlettségi kor (a gyermek szellemi, érzelmi, testi fejlettsége) nem mindig felel meg az életkornak. Ezt a tényt gyakran figyelmen kívül hagyja a szülő és az óvodapedagógus, pedig ez az egyik leggyakoribb ok, ami iskolai kudarcokhoz vezethet.

 

Nem minden gyermek iskolaérett 6-7 éves korára, van aki kicsit később érik alkalmassá az iskolára. Ebben az életkorban a lányok gyakran érettebbek, mint a fiúk, ezért fontos figyelembe venni ezt is a beiskolázásnál, ilyenkor néhány hónap is fontos szerepet játszik a fejlődésben.

 

Ha egy gyereket iskolába küldenek, mert ez a hivatalos előírás – noha a gyermek éretlen még erre – az a tapasztalat, hogy igen nagy valószínűséggel gyenge tanuló lesz belőle. A későbbiekben ez a kudarcélmény könnyen vezethet pszichés-, illetve pszichoszomatikus megbetegedésekhez.

Az iskolaérettség megállapításánál sokféle szempontot kell figyelembe vegyünk, így például fontos megállapítani, hogy a gyermek:

 

  • értelmi képességei megfelelőek
  • rendelkezik bizonyos mértékű testi és lelki stabilitással
  • szabályozni tudja a spontán mozgáskésztetését (helyben marad akkor is, ha éppen nem ahhoz van kedve)
  • könnyen alkalmazkodik az új helyzetekben
  • megfelelő a felelősségtudata
  • figyelmét képes hosszabb ideig egy dologra összpontosítani
  • feladattudata kialakult
  • képes szabályokat betartani
  • magatartása kiegyensúlyozott
  • képes önmaga fékezésére és irányítására
  • tűri a monotóniát

 

Ha valamelyik szempontnak nem felel meg a gyermek, szakszerű segítséggel, kitartó fejlesztő munkával felzárkóztatható, így nagyobb eséllyel indulhat az iskolai kihívások elébe.