Bár a gyerekek aránylag nagy egyéni eltéréssel fejlődnek, van egy bizonyos út, melyeket mindenkinek végig kell járnia.

A magzat mozgásai már a 6. terhességi héttől megfigyelhetők, ezek kezdetben spontán jellegűek, a reaktív formák később jelennek meg. Szopómozgás már 9 hetes magzat esetében is megfigyelhető, 14 hetesen pedig a magzat már nyelni is képes. A méhen belüli életben azonban teljesen más mozgásformák figyelhetők meg, mint a megszületést követően, hiszen a magzatvízben lebegve a babára kisebb gravitációs erő hat.

 

Az újszülötteknél még a flexor tónus dominál, vagyis a hajlító izmok fokozottabb működése figyelhető meg: Háton fekve a könyök, csípők és a térd is hajlított, ujjait ökölbe szorítja. Számos veleszületett reflex is megfigyelhető (pl. a szopóreflex, fogóreflex). A későbbi hónapokban az idegrendszer érésével párhuzamosan a flexor tónus csökkenése és a reflexek kihunyása teszi lehetővé a különböző mozgások megjelenését.

Két hónapos korban a csecsemő tartása már jóval lazább. Hason fekve fejét képes emelni, egyik oldalról a másikra fordítani. Egy hónappal később amellett, hogy ebben a helyzetben fejét képes még magasabbra emelni, már az alkarjára támaszkodik, mellkasát kiemeli. Képes az oldalára fordulni. Lábaival rugdos, kezeivel csapkod örömében.

A következő mérföldkő, amikor képessé válik rá, hogy átforduljon a hasára, ez valamikor 4 hónapos és féléves kor között következik be, néhány hét múlva pedig vissza tud fordulni a hátára, vagyis képes lesz gurulva helyet változtatni.

Körülbelül 7 hónaposan a babák elkezdenek kúszni, ezt esetenként megelőzi a négykézláb előre-hátra hintázás. Nagy jelentőségű esemény ez, hiszen kúszva már viszonylag nagy távolságokat képesek önállóan megtenni. Fontos, hogy megfelelő nagyságú és biztonságos teret biztosítsunk ehhez.

Az első bizonytalan lépések…

A kúszás megjelenése után hamarosan megtanulnak a gyerekek önállóan felülni (ezáltal mindkét kezük szabaddá válik és elkezdenek manipulálni), majd valamilyen tárgyba kapaszkodva felállni (8-10 hónapos kor körül). Ezután tárgyak, bútorok mentén kapaszkodva, oldalazva lépegetnek. Az önálló járás általában egyéves kor környékén vagy valamivel ezt követően jelenik meg. A kétéves gyerek már ügyesen fut, képes lépcsőn mellélépve közlekedni. Háromévesen pedig már váltott lábbal jár lépcsőn, labdába rúgva játszik, pótkerekes biciklit pedállal hajt.

A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás-zavarhoz vezethet. Ennek az az oka, hogy a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.

Éppen ezért nem kell örülni annak, ha “az én gyerekem nem kúszott-mászott a földön, csak ült szépen, mindent megfigyelt és egyszer csak elkezdett járni”.

 A mozgásokat nem szabad erőltetni egy egészségesen fejlődő gyermeknél. A legjobb, ha mindent magától tanul meg. Különösen igaz ez az ülésre és a járásra. Pl. a bébikomp, amivel a járást lehet “segíteni” kifejezetten káros! Viszont, amikor a csecsemő már kicsit többet van ébren, jó ha kiveszik az ágyból, és leteszik a földre egy pokrócra, ahol sok helye van a mozgásra. Vegyék körbe játékok, színes dolgok, amik felkeltik az érdeklődését, és ne a babahordozóban legyen!

Nagyon fontos, hogy ha a gyermek mozgása nem megfelelően fejlődik (valamelyik mozgásforma kimarad, nem kezdi el időben stb.), vagy a mamának kétségei vannak, forduljon szakemberhez! Sokszor azért marad ki egy mozgásforma, mert valamilyen izomtónus probléma húzódik meg a háttérben (pl. kötött vagy túl laza izomzat), ilyenkor a gyerek nem tudja végrehajtani az adott mozgást. Ennek oka általában a szülés körül bekövetkezett rövid oxigénhiányos állapot, amit sokszor észre sem vesznek, szellemi problémákkal nem jár. Ilyen lehet pl. ha egy újszülött nem tud szopni. Valószínűleg az izomtónusával van baj, ami, ha nincs kezelve, később rágás- és beszédproblémákhoz vezet.