Magyarországi mintára építenének ki alternatív védőnői hálózatot Hargita megyében, a hosszú távú cél ennek országos szintre emelése. A Hargita Megyei Kora Gyermekkori Programot hivatalosan a II. Konferencia a fejlődő gyermekért című, február 8–9. között tartott rendezvényen indították el.
Sógor Enikő, a Prosperitas Vitae Egyesület elnöke a csíktaplocai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában megszervezett szakmai rendezvény megnyitóján elmondta, az a céljuk, hogy a meglévő asszisztensi struktúrába beilleszthető védőnői hálózatot alakítsanak ki.
A szakképzett védőnők ugyanis a kora gyermekkori esetleges rendellenességeket időben felismerhetik, a kezelés időben elkezdődhet, ugyanakkor sokat tehetnek a megelőzés érdekében is. Az a tapasztalat ugyanis, hogy sok gyermek 3 éves kora után, vagy csak iskoláskorban kerül a korai fejlesztő központokba, holott sokkal többet tehetnének 3 éves kor előtt a gyermekek fejlődéséért.
Sógor Enikő ugyanakkor arról is beszélt, hogy az alternatív védőnői hálózat kialakítása érdekében
- képzést szerveznek egészségügyi asszisztenseknek;
- elektronikus védőnői adatbázist hoznak létre és működtetnek;
- bérkiegészítéssel, továbbá eszközök beszerzésével segítik a védőnők terepmunkáját.
A Hargita Megyei Kora Gyermekkori Program részeként nemcsak ezt a hálózatot építenek ki, hanem egy óvodai szűrőprogramot is lebonyolítanak. Negyven csíkszéki óvodában mintegy 1700 három- és négyéves gyermek pszichomotorikus fejlettségét mérik fel szakemberek idén májusig. Ezt a szűrést szeretnénk a jövőben is folytatni – ismertette terveiket az egyesület elnöke.
A védőnők feladatai közé tartozik a várandóság és a gyermek születésének végigkövetése, a család egészségvédelme, a gyermekek fejlődési rendellenességeinek korai kiszűrése, a védőnői ellátás színtere pedig gyakorlatilag a család otthona. A gyermekek korai fejlesztését kitűző Hargita megyei programot a Magyar Kormány támogatja, védnöke pedig Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára, aki ugyan nem lehetett személyesen jelen a rendezvényen, üzenetét Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja tolmácsolta.
A főkonzul kiemelte, azt kívánja, hogy a Hargita megyei és az egész székelyföldi magyar közösség javára, boldogulására szolgáljon ez a program. Mint fogalmazott, a konferencián útjára indított kora gyermekkori program hiánypótló, amely egy alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben nyújt alternatív megoldást.
Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem fogja össze például a háziorvosi ellátást a szakorvosi, vagy kórházi ellátással. Holott fontos lenne egy intézményesített kapcsolatrendszer a két ellátásban, hogy követni lehessen egy adott gyermek kezelését, hogy „oda jusson, ahová kell”. Szintén fontosnak tartja, és hasznos feladata lesz a védőnői hálózatnak a szülők posztnatális képzése a csecsemőgondozásról. Sok esetben előfordult, hogy alapvető dolgokat nem tudtak a szülők, például, hogy hogyan kell egy csecsemőt fürdetni – jegyezte meg.
Biró László, a Hargita
Megyei Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer
egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem fogja össze például a háziorvosi
ellátást a szakorvosi, vagy kórházi ellátással. Holott fontos lenne egy
intézményesített kapcsolatrendszer a két ellátásban, hogy követni
lehessen egy adott gyermek kezelését, hogy „oda jusson, ahová kell”.
Szintén fontosnak tartja, és hasznos feladata lesz a védőnői hálózatnak a
szülők posztnatális képzése a csecsemőgondozásról.
Sok esetben előfordult, hogy alapvető dolgokat nem tudtak a szülők,
például, hogy hogyan kell egy csecsemőt fürdetni
– jegyezte meg.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták:
https://szekelyhon.ro/aktualis/vedonoi-halozat-alternativ-megoldas-egy-alulfinanszirozott-egeszsegugyi-rendszerben)Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem fogja össze például a háziorvosi ellátást a szakorvosi, vagy kórházi ellátással. Holott fontos lenne egy intézményesített kapcsolatrendszer a két ellátásban, hogy követni lehessen egy adott gyermek kezelését, hogy „oda jusson, ahová kell”. Szintén fontosnak tartja, és hasznos feladata lesz a védőnői hálózatnak a szülők posztnatális képzése a csecsemőgondozásról. Sok esetben előfordult, hogy alapvető dolgokat nem tudtak a szülők, például, hogy hogyan kell egy csecsemőt fürdetni – jegyezte meg.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/vedonoi-halozat-alternativ-megoldas-egy-alulfinanszirozott-egeszsegugyi-rendszerben)
Sógor Enikő ugyanakkor
arról is beszélt, hogy az alternatív védőnői hálózat kialakítása
érdekében
