Gond van elég
Sógor Enikő a megoldásra váró gondokat sorolva elmondta: jelenleg az
iskolát kezdő gyerekek 25-30 százaléka nehezen behozható hátrányból
indul. Mint kifejtette: Románia olyan ország, ahol a korai gyermekkori
fejlesztés nem prioritás. A korai fejlesztő központba a gyerekek több
mint fele már iskoláskorban kerül be, és alig 20 százalékuk háromévesnél
fiatalabban – ez is jelzi a gondot.
Az utóbbi két évben csökkenni kezdett az egyesület által működtetett
ellátásba bekerülő gyermekek átlagéletkora. Hozzáfűzte: nincs meg a
szükséges ismeret, a kellő tudatosság a szülőknél sem. Nem közismertek
és sokak számára nem elérhetők azok az információk, hogy hogyan lehet
már kora gyermekkorban hatékonyan kezelni a fejlődési
rendellenességeket.
Felmérnék a gyerekek állapotát
Előadásából kiderült: a Hargita Megyei Kora Gyermekkori Program
keretében összesen 1700, három-négy éves gyerek fejlődését vizsgálják
meg. A felmérésbe bevonják a családorvosokat és az asszisztenseiket is,
miközben tudják, hogy sok családorvosnak erre nincs kapacitása. A
programban számítanak a helyi önkormányzatokra is, mert alkalmazni kell a
közösségi védőnőt. Ezenkívül sok támogatásra lesz még szükségük, hogy
az asszisztensek terepmunkáját finanszírozzák, ráadásul fel kell őket
szerelni megfelelő eszközökkel. Az is a céljaik közé tartozik, hogy
feltérképezzék, ezen a téren milyen gondokkal küszködnek a megyében a
családok.
Hasznos program
A rendezvény fővédnöke, Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség
nemzetpolitikáért felelős államtitkára személyesen nem tudott jelen
lenni az eseményen, ezért Tóth László csíkszeredai főkonzul tolmácsolta
üzenetét. A diplomata úgy fogalmazott: az alternatív program hiánypótló,
kiegészíti a meglévő egészségügyi szolgáltatásokat. Borboly Csaba,
Hargita Megye Tanácsának elnöke is azon a véleményen volt, hogy a
Prosperitas Vitae Egyesület által vállalt tevékenységre – alulról jövő
kezdeményezésként – nagy szükség van.
Bíró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke elsősorban azt tette
szóvá, hogy a különböző egészségügyi intézmények között – például az
alapellátás és az kórházi ellátás között – egyáltalán nincs, vagy nagyon
gyatra a kapcsolat. Kifejtette: jelenleg a dolog úgy áll, hogy a
családorvosok és kórházakban dolgozó szakorvosok között vannak ugyan
személyes kapcsolatok, de ezek esetlegesek és nincs intézményesített
háttere. Erre azért is szükség lenne, hogy követni lehessen a gyermekek
fejlődését, hogy azt az egészségügyi ellátást kapják meg, amelyre
valójában szükségük van.
Kiss Előd-Gergely
forrás: hargitanepe.eu